Szam​á​ria LP

by KrumpliCZukor

/
  • Streaming + Download

     

1.
Varjak 02:39
Kopár fák ágain károgó varjak Elnyomja a zaj, amit mondani akarnak Mesélnék az emberek történetét Akik koptatják a sugárút járdakövét Miután leszállnak az autóbuszról Ami behozta őket a külvárosból Felszállnak a villamosra Hogy bevigye őket a belvárosba Mert ez itt egy semleges zóna Itt egy koldusbot, ott egy aranyóra Éjszaka részeg egyetemisták Belterjes dalokra zendítenek rá A sugárút elején a templom körül A koldusok serege együtt derül A sugárút végén a kollégiumban Az ifjúság elmerül a delíriumban Csendes az éj, de nem elég éberek Hogy meghallják a baljós károgó éneket Az ágakról már eltűntek a varjak Requiemet írnak az emberi fajnak
2.
Sziklai Pál 03:35
Sziklai Pál egy különös ember Cyberkori költő egy nagyvárosban Éjjelente az utcákat járja Fejében hordja a próféciákat Figyeli a metropolisz lélegzését Verseihez nem kell sem toll sem papír Elég, ha felbukkan és kér egy cigit Birtokában az alkalmazott mágia Ki hangját hallja már benne van a versben A házak élnek, a tér folyton változik A falak hangosan beszélnek A metropolisz felfedi titkait Sziklai Pál irányít és tervez Spontán, mégis kimért gonddal Emlékeiből egy világot épít Hol engedelmesek a marionett-bábok Sziklai Pál! Világában a fák égig érnek, Nagyobbak, mint az emeletes házak Az emberek vidámak és bátrak Birtokában a legjobb cigarettáknak A vezér igazságos és határozott A nők fogékonyak az udvarlásra Az asszony jól főz és mindig megértő S kitűnő a gyerek futballtudása A hipnózisba mindig hiba csúszik A verslakók folyton lázadoznak Maguk akarják a költeményt írni És elszabadulnak a marionett-zombik A házfalak gépszörnyekké válnak Éjváros lakói háborúba mennek Lesben állva prédára várnak Majd boldogan társaiknak esnek Elárulják és meglopják egymást Lételemük a másik szenvedése Delejes kacaj visszhangzik az éjben Ha sikerrel jár egy kiküldetésük Sziklai Pál kifújja a füstöt A varázslat ma este sem sikerül Kisiklott életének emlékei Bemocskolták a költeményt Szemétbe dobták barátságát Elvittek marhát, házat, asszonyát A munkahelyen kalapot emeltek A kölkei már nem is köszönnek Sziklai Pál!
3.
12 Démon 03:22
Az ő élete is nagy reménnyel indult Bízott benne, hogy megéri a fénykort Haladt előre de csak nőttek a falak Az árnyékok meg egyre csak híztak a falak alatt Az összes problémát, melybe ütközött Agyának hátsó celláiba rakta Az árnyakból démonok keltek ki Hű társai lettek a mindennapokban Tétova bágyadság éveken keresztül A démonok száma csak egyre nőtt Mire ezeket a sorokat írja Számuk eléri a tizenkettőt Rögeszme, lázálom, 12 démon Hatalmuk immár a csúcsra jár Hétköznapok ismert lidércei Az emberbáb zsinórjait rángatják A félelme az árnyakkal nőtt együtt A túlterhelt rendszer tébollyá változott Elleptek mindent a félelem lényei Magukba szívtak mindent ami éltető Üvölt a tükörnek az nem válaszol Remegő kezén a körmöt húsig rágja Hosszú utakat tesz a napkeleti fényben Mindenhol az arcukat látja Tudja ő is, hogy az egyetlen kiút Ha szemébe néz a démonoknak Ha nem akar hervadt virágot látni A sokszor eladott olcsó koporsón
4.
Brezsnyev 03:36
A kor szelleme egy betépett vesztes Túlteng a vegyszer a nőideálban Medvecsapdában a szabad gondolat A vadász neve: Ideológia Bárpult mellett elfolyó agysejtek Összeszűkülő, patkányszerű szemek Ígéretes életpálya leállósávja Valaha volt valakik torz maszkabálja Tántorognak a gyógyszeren tartott tetvek Kábulatban, mint a kései Leonyid Brezsnyev Vegetálnak a drótokra kötött lelkek Révületben, mint a néhai Leonyid Brezsnyev Mint valamikor a Szovjetunióban Fürdették az öreget a hóban A ruha tartotta össze meg a gyógyszer Nem sokáig vált be a szovjet módszer Most megannyi kis brezsnyevet látok Kábulatban élik kicsinyes világuk Képtelenek, hogy egy nagyot tegyenek Önmagukkal egyszer szembenézzenek Program-program betölt, végrehajt Önző véglények gyártják itt a bajt, Precízen mozognak tervezett pályán A civilizáció játszóterének platformján Akar-akar, megszerez, birtokol, Elhasznál, tönkretesz, másét bitorol, Hazudik, ordibál, gyilkol bóvliért Kicsi kis brezsnyevkék nyüzsögnek mindenhol A látszatot tartják, mint anno a szovjetek Mikor mindennek vége akkor is menetelnek Nem ver át a tükör itt vége a mesének A rég halott álmokat eresszük végre szélnek
5.
Szamária 03:47
Sejtelmes moraj a félhomályban Valaki bandukol a sötétségben Rémülten botorkál előre lassan Egy olajlámpással kéz a kézben Jobbra egy kutyáktól tépett tetem Gúnyosan térdel egy piedesztálon "Ki a napot takarja, magát nagyra tartja" Rablánc a szózat a fiktív világban És hajnal hasad egy új éjszakába Üdvözlünk vándor Szamáriában! Sárga fogak között téglapor serceg A kátrány szaga a bőrbe ivódik Szamáremberek sorokban állva Balra egy fal az ég felé nyúlik Óriás ékszíj feszül az éjben És köhögve sír fel száz fogaskerék Krákogva indul egy hatalmas gép Hogy a falon áthányjon mindent mi szép Minden sziluett egy külön messiás Aki belül tartja a valóságot Tébolyult légkör Szamáriában Mentik a kinti Álomvilágot Szamár nyög arrébb, ahogy egy téglát A másikhoz a vérével tapaszt Rémálomban ébred a másik, Mert öszvérré vált a meddő kor alatt Vállak feszülnek a nagy keréknek Ismerősen édes a borzalom És csodálva nézik, hogy verejtékük Hóvá válik a túloldalon
6.
Forma 02:59
A forma, a forma A csodásnak hitt anyagból gyúrva A forma, a forma Felemel, eltaszít, túszul ejt újra A vágyak, az álmok Fejemben építettek gyönyörű bábot Érzelmek, képek Magamnak kreált csodaszép végzet A lényeg: a lénynek Formája van, a tartalma kétes Lélek rétegek mélyén nyugszik Elásva, temetve, feledve szerte foszlik Hamvába holt Főnixként néha visszatér Támadva, kínozva, gyötörve színre lép Majd elillan, elbújik figyel a sötétből Holnap derült égből villámként érkezik Csodásak szemei és gyönyörű ajka Halált lehel a reggeli napra Hiába süt a csillag száz ágra Melege nem ér el e kietlen tájra Nemesnek tűnik minden mozdulat De belül a mélyben valami rohad Valami eltörött, valami elromlott Megpendítve egy hamis dallamot A forma, az anyag, Valóban létezik, vagy csak játszik az agyad? Nem te adtál neki olyan ruhát? Mi csodássá tette e különös figurát?
7.
Falu 02:45
Málik a vakolat a vályogházról A zöldségtolvaj gazban gázol Zümmög az áram a kerítésben Vár a tragédia napra készen Tetovált ököl az ajtót veri Hajnalban már kell a féldeci Kampányautó szarban parkol Üveges szempár segélyt sasol Ref.: Lepi a gyom a fekete földet Az úton meg csak kamionok jönnek Hozzák a Nyugat műanyag mocskát Meg Ázsiából a kínai hagymát Megszűnt a posta meg az iskola Koszos kéz már a síneket lopja Armani öltöny ül be Audiba Zárva tábla kerül a falura A települést már a műhold sem látja A nagyváros talán megkívánja A kiábrándult emberi roncsokat Vagy a határban roncsol a gyorsvonat
8.
Reaktortûz, határérték, Millisievert, hülyére ver, Jódozott víz, élõ állat Leomló blokk, feszült arcok Tengerhûtés, adatgyûjtés Fertõzött víz, félõ állat Tûrhetetlen, nemzetközi Sajtó bomba, újabb zóna Mentális tél, sarki sötét Csak ne jöjjön az Északi fény Hulladékgyár a mocskot ontja Túltermeléshez atombomba És mikor a fal leolvad És az árnyék a földre ég Te légkondicionált szobából nézed, Hogy üvöltenek a szerencsétlenek Izzadó homlokodhoz szorítod A jégtõl hûvös, aranyló viszkit Villanó fénye a gonosz szemének Benned apró kételyeket ébreszt Majd gyorsan intézkedsz, Hogy távoli luxusszigetekre Menekítsd a felelõsöket Új élet, új megbízatás Mire megy az energia? Ontják csak a sok bóvli szart Szükségtelen mennyiségben Fogyasztjuk a sok-sok a mérget Sebzett, fuldokló természet Kontinensnyi szemétsziget Felhalmozás, túlfogyasztás Beköszönt a reményszünet
9.
Sári 02:50
Emlékszem Sári tündéri lány volt, Egy szürke porfészek kicsiny középpontja Úgy vonzotta magához a legtöbb fiút Mint törékeny bolygót a hatalmas csillag A szerelem rátalált, teltek a hetek Mindenki kedvence sárkánnyá változott Nehezen viselte a kapcsolati létet Vörösre festett minden hétköznapot Elvonta a levegőt, mint égő máglya Ő a vízben fuldoklók halálnaszádja A vastag damil a fojtogatónál Lepecsételt végzés a végrehajtónál Ő volt a szög Krisztus tenyerében A részeg sofőr a fekete éjben Angyalnak öltözött vasorrú bába Palpatine legjobb tanítványa Sári nyitsd ki a szemed A város nincsen ellened Ezek csak házak és közterek Csak élni akarnak az emberek Sári nyitsd ki a szíved Még kifáraszt a gyűlölet Inkább önmagad találd meg A város elég nagy kettőnknek Amikor újra egyedül maradt A gyűlöletből szőtt magának páncélt Hadat üzent e poros városnak A világot okolta e csúf kudarcért Majd Sári ördöggé változott Fogaival mélyeket harapott Körmeit bátran használta Az emberi kapcsolatokat elrágta
10.
Szűrő 03:48
Írtál, hogy jó lenne összefutni Egy koszos padon egy sört meginni Pont úgy, ahogy régen csináltuk Reggelig tartó éjszakákon Aztán felidézzük a régi időket A kultikussá vált őrültséget Kétezerkettő vagy kétezerhárom Rekeszizomgörcs két egész nyáron A sör csak fogy, pörögnek az évek Tekintetünk a messzeségbe réved Ott kutatjuk, ami még mindig összeköt De az évek alatt, valami eltörött Amit ma este kerestünk ott ragadt a tizedforduló környékén Fontosnak hittük, de fennakadt egy újabb évtized szűrőjén Majd eltemette a jelenidő, már ott pihen lenn a föld alatt De a remény, hogy útjaink egyszer találkoznak, a felszínen maradt Úton az évtized vége felé A régi fényt felváltja a szürkeség Majd elfogy a szó, s rádöbbenünk Hogy hiába a múlt, ha nincs közös jelenünk A beszélgetéssel a doboz is kiürült Két összegyűrt fém a kukába került Mint az illúzió, ami azt mondta nekünk Hogy ugyanarra a gépre szól a jegyünk

credits

released November 13, 2012

license

all rights reserved

tags

about

KrumpliCZukor Szeged, Hungary

contact / help

Contact KrumpliCZukor

Streaming and
Download help

Report this album or account

If you like KrumpliCZukor, you may also like: